Drága, vedlett oroszlánom,
Oroszlánvér van a szádon?
Kinek rágtad ki a belét,
Te kis ragadozó szemét?
Nem szokás a szavannákon,
Oroszlánt enni, barátom,
Az csak a keselyűnek juthat,
De csak akkor, mikor rothad.
Elért téged is az átok,
A nagy globalizációs álmok?
Reggel zsiráffület zabálsz,
Esténként BigMc-et kajálsz?
Hogy is van ez, én nem értem,
Bár te nem vagy az én vérem,
De az biztos, te is romlasz,
Ha saját fajtádra rontasz.
Emberibb lettél úgy látom,
Kedves, büdös oroszlánom,
De ez nem dicsőség neked,
Hisz saját magad eszegeted.
A Spektrumos hírhálóban,
Vergődsz majd, csendben és szótlan,
S a sok pucér, embergyerek,
Vígan tapsol, s rajtad nevet.
Mi lettél, nagy állatkirály?
Röhejes kis Tvcske-sztár,
Fogad csorba, szíved gyáva,
Mindennek meg van az ára.
