Puha bársonyfészekben ült a céda,
Kezén gyémántfény ragyogott,
Szájában oly sok férfi íze után,
Érezte,
Köpnie kéne egy nagyot.
Mosolya mézként terül széjjel,
Plasztikkal megtelt ajkakon,
Álmodni nem mer,
Mert fél,
Eljönnek érte egy napon.
A szépség oltárán…