Egy októberi pénteken, elhagyott a lábam,
Furcsa, mert az elöbb még úgy emlékszem, jártam,
Most az ágyam szélén a fájdalom röhög,
Kellett neked, hát nesze, kín.
A perc léptének zaja viszhangot terem,
Kinyújtom az égnek reszketve a kezem,
Értem miért teszed, tanultam,…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
