Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
A költőnek szülőhazát s anyanyelvet,
Melyen tündérek beszélnek magányosan.
Éneklő hangjait rímcsokrokba szedve,
Sétál a mezőn, szétterítve a magyar nevetés,
Édes illatát.
Mi ez különös melódia?
Magánhangzófürdőben vad orgia,
Hallatlan ejtett ízes beszéd,
Ámulva követed minden neszét,
Benne a lélek s az érzés kereng,
Magyar,
Önmagad,
Hogy feledheted?
